"A múlt ismerete nélkül nincs jövő!" Ennek a mondatnak az igazsága Sajóvelezd fiataljait arra az elhatározásra késztette, hogy a magyarság - köztük szűkebb hazájuk - szokásait, hagyományait megismerjék, megőrizzék és tovább adják a következő generáció számára.
Igazak Molnár V. József szavai, mert valóban "a lét mezején" egy tőből fakad e három bokor: őskép, monda, szokás.
E három közül az egyiknek: mégpedig a szokások, a hagyományok - ezek közül is a néptáncok megismerését, megőrzését, tovább adását és ápolását tűzte ki céljául egy maroknyi csoport Sajóvelezden.
Az elhatározást rövidesen tettek követték, és 2004-ben megalakították a Velezd Néptáncegyüttest.
A faluról:
Sajóvelezd a Sajó jobb partján a folyótól délre fekszik. Kazincbarcikától 15 km- és Ózdtól 20 km távolságra. A település földrajzilag két jellegzetes egységre bontható. A Sajó árterületén kialakult kavicsos, homokos üledékkel egyenletesen feltöltött, keletre enyhén lejtő sík területre, és a hegység északi lejtőiből álló agyagos, tufás homokköves hegyoldalra. Jellemzőek az északi irányba lefutó völgyek.
A község lakott területe 166 méter tengerszint feletti magasságban van. A határ legmagasabb pontja 407 méter. Jellemző a Várhegy 310 méter magas kúpjával. A hegység alapkőzete riolit és riolittufa, szórványosan andezit és andezittufa.
A miocén-kori vulkanikus tevékenység vulkáni porral egész erdőket temetett be. Ennek maradványai a területen fellelhető kovasavval átitatott fatörzsek, famaradványok.
A község völgyeiben a jól összeállt tufában és homokkőben állékony pincéket mélyítettek, amit régebben a jelentős szőlőtermelés is szükségeltetett.
Sajóvelezd község több mint 700 éves település. A szájhagyomány szerint már 1070-ben volt egyháza, de írásbeli adatokkal nem bizonyítható. Az első írásos tudósítás egy Velezd és Harmacz falvaként folytatott perről szól 1294. évből. Ez a per tulajdonképpen 1294. előtt kezdődött, így a falu már 1294. előtt létezett.
Eredetileg két községből állt: Alsó- és Felsővelezdből. 1332-ben Szent Györgyről elnevezett temploma volt, pappal. A reformáció már a XVI. század végén meghonosodott, 1596-ban önálló református egyháza van, lelkésszel. Ettől kezdve kizárólag reformátusok lakták. Katolikus vallásúak az 1700-as évek végétől vannak jelen. Felsővelezd 1784-ben teljesen leégett és nem épült fel többé. Ettől kezdve Velezd néven csak Alsóvelezdet emlegették.
1384-ben Welez, 1388-ban Welezd, Weles, Velez, Welesd, Velestd alakban írták a falu nevét.
A Velezd helységnév puszta személynévből keletkezhetett magyar névadással. 1859-ben Sajóvelezd, 1864-ben Velezd, majd 1866-tól ismét Sajóvelezd a község neve. A Sajó előtag a folyó mellékére utal. A várra vonatkozó adatok 1460-ból származnak, mely szerint 1460. augusztus 26-án Mátyás király Velezden állított ki egy oklevelet, amelyben Rozgonyi Sebestyén vitézségét ismeri el. A vár a XV. században a Tomori család birtokába jutott.
A község gazdag kulturális múlttal rendelkezik: a Református Énekkar 1847-ben alakult és 1950-ig működött.
A XX. század első évtizedeiben népkönyvtára volt, a XIX. századtól amatőr színjátszó kör működött egészen az 1950-es évek végéig. A II. világháború előtt volt Gazdakör, Refomátus Ifjúsági Egyesület, Leányegylet, Polgári Lövészegylet, Levente-egyesület.
A község művelődési háza 1932-ben épült, majd 1960-ban bővítették, és 2001-ben szintén bővült és teljesen felújították.
1989-ben létrehoztak egy Tájházat, ahol megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. A Tájházat a Műemlék felügyelősség műemlékké nyilvánította. A református templom kívül-belül megújult 2000-2004 között. Ezzel egy időben egy kis katolikus templom is megépült. Az 1500-as évek végétől a falunak katolikus temploma nem volt.
A község gazdag kulturális programjai meghatározóak voltak a lakosság összefogásában, a közösség formálásában a településhez kötődés kialakulásában.
Ezeknek az előzményeknek az ismeretében, a múlt népi hagyományai egy részének - a néptáncnak - ápolását, megőrzését és tovább adását szívügyének tartó kis csoport így próbál hozzájárulni a szokások megőrzéséhez, az őseink kultúrájának, szokásainak megismertetéséhez.
A Velezd Néptáncegyüttes amatőr módon ugyan, de annál nagyobb lelkesedéssel és szorgalommal éli mindennapjait. Rendszeresen fellépnek nemzeti és községi ünnepeken, rendezvényeken az észak-borsodi térségben. Szerepeltek többek között Putnok, Ózd, Kazincbarcika, Sárospatak, Sátoraljaújhely városokban, a dunántúlon Nagyvenyim községben. Az országhatáron kívül a Felvidéken, Erdélyben és Franciaországban.
Abban a reményben és hitben tevékenykedik e lelkes csoport, hogy mindig lesznek követőik, akik azon munkálkodnak, hogy a szokásainknak, hagyományainknak ez a szép része se merüljön feledésbe, hanem tovább éljen mindannyiunk gyönyörűségére és szórakoztatására, magyarságtudatunk megőrzésére.